Miért is jó rendszeresen mozogni?

A testmozgás fiatalon tartja az agyat

(testmozgás, agyműködés)

Egereken végzett vizsgálatok eredményei szerint a naponta végzett testmozgás frissen tartja az agyat. Sokat nem érdemes hát várni: a serkentő hatás a középkorúság elérésével egyre csökken, állítják a tajvani kutatók.


A kutatócsoport korábbi tapasztalatai arra utaltak, hogy a fiatal agysejtekből új sejtek képződnek, amelyek beépülnek az agyi hálózatba. Az állatok öregedésével azonban ez a folyamat drámaian lelassul, ezzel párhuzamosan pedig megfigyelhető a memória és a tanulási folyamatok károsodása is. Megállítható-e a korral járó szellemi leépülés testmozgással? Ennek tisztázására a kutatók megtanítottak egereket arra, hogy mókuskerékben „sportoljanak”. Ezt a gyakorlatot naponta végezték öt héten át, a terhelési kapacitásuk 70 %-án. A kontroll egereket nem nevelték rendszeres testmozgásra, bár a ketrecükben volt mókuskerék. A rágcsálók nyolc hónapos, illetve tizenkét korban kezdtek sportolni, ez a középkorúság elejének, illetve az élet derekának felel meg egér-mértékkel mérve (egy egér átlagéletkora 24 hónap). Ahogy várható, a rendszeresen sportoló egerek két és félszer annyi új agysejtet termelnek, mint „lusta dög” társaik. A rendszeresen mozgó egereknél ezen túl jóval több új idegsejt bizonyult életképesnek, és épült be az agyi idegsejt-hálózatba. „A futópados terhelés nem csak az agyi sejtek minőségét, de a mennyiségét is kedvezően befolyásolja” – vonták le következtetéseiket a kutatók. – „A rendszeres edzés hatással van az agyi kémiai folyamatokra a középkorban, a megváltozott közeg jobban hasonlít a fiatalkori agyra.” Azok a rágcsálók, amelyek már a középkorúság kezdetén elkezdtek rendszeresen mozogni, jobb eredményeket értek el, mint azok a társaik, akik csak életük derekán kezdtek sportolni. „A középkorúság fontos fordulópontnak tűnik ebből a szempontból” – fogalmaztak a szerzők. Érdekes módon a sportoló egerek agyi változásait nem a strassz-hormonok kedvező alakulása okozta, ahogy pedig az előző kutatások eredményei alapján logikus lett volna. A pozitív hatást azok a jelátvivő molekulák okozták, amelyek serkentik az agyi sejtek növekedését és túlélését.